2012. november 25., vasárnap

Thangka-festő műhely


Kalachakra
A thangka egy tibeti szó, festett szentképet jelent, melyet a buddhisták az otthoni oltárjukra és a kolostorok termeiben szoktak kifüggeszteni. Általában ez egy feltekerhető festmény, mely hagyományosan istenségeket, buddhákat, védő-istenségeket, szimbólumokat ábrázol és brokáttal van szegélyezve.
Gyakori a történelmi Buddha (Shakyamuni), a létkerék (élet kereke), Avalokiteshvara (tib.: Csenrézi) és a különféle Tara-figurák ábrázolása. Láttam már hímzett thangkát is, sőt igazi arannyal festettet is.
Egy-egy képet gyakran hónapok aprólékos és precíz mestermunkájával állítanak elő. Nepálban ezeket a kivételes szépségű thangkákat még mindig jóval olcsóbban lehet megvásárolni, mint Európában.
A bhaktapuri thangka-festő műhelyt meglátogatva elámultam azon, milyen óriási mennyiségű thangka vár eladásra. Legtöbbjük papírra vagy vászonra festve és összetekerve vár a vevőkre egy hatalmas vitrinben. A látogatóknak, nekem is, hosszan magyarázták a thangkák értelmét és azt, mennyire fontos a motívumok hagyományának tökéletesen precíz követése.


Létkerék
Shakiyamuni
            
Bármennyire is szépek és értékesek is e képek, azért eszembe jutott az is, hogy a szabad, vallásmentes festészet Nepálban még szinte ki sem alakult. A legtöbb alkotás így szerintem nem feltétlenül művészi alkotás, hanem inkább tökéletes mestermunka.

De Changu Narayan-ban (Kathmandu) is élnek thangka-festők, akiknek galériájában páratlan szépségű példányokat találhatunk. Éppen így Dél-Kathmanduban Pharping városrészében is. A turisták nagy része ezekre a helyekre nem látogat el, a belvárosi kínálattal is meg vannak elégedve. Pedig ha tudnák, hogy a turista-belvárosban (Thamel) gyakran csak hamisítványok vagy értéktelen darabok kaphatók, ráadásul jóval drágábban. Talán rászánnák magukat akkor egy kis távolabbi kirándulásra is.

Egy mulatságos dolgot éltem meg az egyik kolostorban.
Egy harminc év körüli, angolul beszélő bön szerzetes vitt engem körül és belekezdett a thangkák ismertetésbe. Valamikor átvettem tőle az ismertetést, anélkül, hogy észre vettem volna, s nagyjából húsz képről cseréltünk eszmét. A látogatás végén elnevette magát és azt mondta, nem is érti, ő minek tanul itt a kolostorban évek óta, ha jön egy turista s az is tökéletesen informált.
Én is nevettem, pedig tudom, hogy a dolog nem ilyen egyszerű.
Hogy miért nem, azt a következő cikkemben fogom elmodani, melynek címe Mandzsushri (Manjushri) lesz.
Thangkafestő Bhaktapurban
Festőműhely Bhaktapurban


Thangkák százai várnak eladásra a vitrinben





2 megjegyzés:

  1. Szerettem a kis történetet a végén. :) Jó fej lehetett a szerzetes.

    VálaszTörlés
  2. Nagyon tetszik, várom a folytatást.

    VálaszTörlés

Örülök minden üzenetnek, akár névtelenül is :)